Текст песни A tüzes pokol lángjai - Hungária

Távol tőlünk van egy hely, hol nem nyílik virág
Nem nőnek a kéklő hegyen magasba a fák
Nem virulnak völgyek, a rétek
Nem tanítják dalra a népet
Nem nevetnek ottan az emberek
Perzselő tűz marja a lelkeket

A tüzes pokol lángjai
Nehéz napok százai
Elűzik az álmokat és a vágyakat
A tüzes pokol messze van
De ott élnek nyomtalan
Boldogtalan emberek, megperzselt életek

Kél-e még a sötétségre egyszer a napsütés?
Lesz-e még az álomból egy újra ébredés?
Meddig tart még, oh, az az átok?
Nyílnak-e majd végre a virágok?
Van-e olyan merész, oh, az ég
Hogy eloltsa a pokol kéntüzét?

A tüzes pokol lángjai
Nehéz napok százai
Elűzik az álmokat és a vágyakat
A tüzes pokol messze van
De ott élnek nyomtalan
Boldogtalan emberek, megperzselt életek

A tüzes pokol lángjai
Nehéz napok százai
Elűzik az álmokat és a vágyakat
A tüzes pokol messze van
De ott élnek nyomtalan
Boldogtalan emberek, megperzselt életek

Megperzselt életek, oh oh
Megperzselt életek, oh oh
Megperzselt életek, oh oh
Oh oh oh oh oh