Текст песни A Kerület - L.L. Junior

Én csak sétálok az utcán, adom az ívet,
Hesszelnek a gyerekek és figyelik a stílem,
A graffitisekkel pacsizok egyet,
Király a hangulat itt a kerületben.
A gyros-osnál megiszok egy bambit,
A tereken a csibészek játsszák a jampit,
Mindenféle okosságok repkednek az űrben,
Még egy bankár sem igazodna ki ebben a zűrben.
Az utca veteránjai kártyáznak a padokon,
"I love you, anyám" tetkó a karokon.
Gyorsan előkerül egy ütött-kopott gitár,
Az utca üdvözli a muzsikát.
Az egyik tréningben táncol, a másik atlétában feszít,
A harmadik meg zsugában 20 rongyot veszít.
Az utca érzése itt sokkal jobb, mint Vegas.
Na hello, na szia, na hello, na szevasz.

Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.

Itt gyorsabban nőnek a gyerekek fel,
Van aki 14 évesen bajuszt visel.
Armando, Rocky, Jacko meg a formák,
Ha lejönne csak lesne nagyokat a kormány.
Még a homeless is boldog, a kukás is happy,
Nincs csepp kis stressz se, itt senki se depi.
Ha dráma van, akkor az egész utca kiáll,
Moziznak a kerület cirkuszán.
A kiküldött járőr is velünk együtt nevet,
Ismerik az utcát és a területet.
Itt még mindig tart a Mónika Show,
Élőben a gangokon a sok lakó.
A hajukat tépik, hogy elköltöznek innen,
Még akkor is, hogyha erre lehetőség nincsen.
És mikor az önkormányzat felajánl egy másik lakást,
Ők akkor se hagyják a kerület zaját.

Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.

Sok-sok a fuxos, egy-kettő gagyi,
De nem mindenki zsebében duzzad a money.
Okosság itt, habi okosság ott,
A mentalitás itt megszokott.
Mennek a nagydumák és a vakerok,
A téren gyűlnek sorba már a haverok,
Nézik az elsuhanó luxus verdákat,
Befelé a vágyakozásuk is feltámad.
Hirtelen megakad a tekintet egy csinimini ruhán,
Repkednek a rossz-rossz csajozós dumák,
"Ahj, te kis szöszi, gyere vetkőzz le!"
Háhát sajnálom öcsém, ez nem jött be.
Imádom a mozikat, a flesseket,
Hiszen itt mindig fainak az emberek,
Ahol az egyetlen kincsem az igaz szavam,
Én itt érzem igazán otthon magam.

Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.