Текст и перевод песни Magna Cum Laude - Ugy szeress

Ugy szeress

Úgy mondanám felejtsük el
Hogy az elhibázott szavaim mögé láttál
Hűvös vasárnap és azon tűnődöm
Egyedül ülve a családi asztalnál
Hogy túl korán választottam el
Az éretlen gyümölcsöt a lombkoronától
Még érni kellett volna hagyjuk
Hogy az ölünkbe hulljon magától

Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint

Csak egyszer lássalak még
Utána elpárologhat zsebemből minden aranyom
Mert könnycseppekből lett végül az ágyam
Rongyos zsebkendőkből a takaróm
Kinek álcáztad magad?
Túl egyszerű a kérdés, mégis örök talány
Oly sok év lehámlott homlokomról
Mire megtanultam, mi az igazi magány

Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint

Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy ölelj megint

Olyankor szeress, mikor rám senki se vár
Csak akkor keress, mikor őszbe fordul a nyár
S ha elhamvadnak majd regénybe illő éveink
Akkor, ahogy először, úgy szeress megint

Aime-moi ainsi

Je dirais, oublions
Que tu as vu derrière mes mots maladroits
Dimanche froid et je me demande
Assis seul à la table familiale
Que j'ai trop tôt séparé
Le fruit immature de la canopée
Nous aurions dû le laisser mûrir
Pour qu'il tombe tout seul dans nos bras

Aime-moi quand personne ne m'attend
Ne me cherche que lorsque l'été se transforme en automne
Et si nos années dignes d'un roman s'éteignent
Alors, comme la première fois, embrasse-moi à nouveau

Je veux juste te revoir une fois
Après, tout mon or peut s'évaporer de ma poche
Parce que mon lit est devenu des larmes
Ma couverture, des mouchoirs usés
En qui t'es-tu déguisé ?
La question est trop simple, mais toujours un mystère
Tant d'années se sont écaillées de mon front
Avant que j'apprenne ce qu'est la vraie solitude

Aime-moi quand personne ne m'attend
Ne me cherche que lorsque l'été se transforme en automne
Et si nos années dignes d'un roman s'éteignent
Alors, comme la première fois, embrasse-moi à nouveau

Aime-moi quand personne ne m'attend
Ne me cherche que lorsque l'été se transforme en automne
Et si nos années dignes d'un roman s'éteignent
Alors, comme la première fois, embrasse-moi à nouveau

Aime-moi quand personne ne m'attend
Ne me cherche que lorsque l'été se transforme en automne
Et si nos années dignes d'un roman s'éteignent
Alors, comme la première fois, aime-moi à nouveau