Текст песни Ugy szeress - Magna Cum Laude
Úgy
mondanám
felejtsük
el
Hogy
az
elhibázott
szavaim
mögé
láttál
Hűvös
vasárnap
és
azon
tűnődöm
Egyedül
ülve
a
családi
asztalnál
Hogy
túl
korán
választottam
el
Az
éretlen
gyümölcsöt
a
lombkoronától
Még
érni
kellett
volna
hagyjuk
Hogy
az
ölünkbe
hulljon
magától
Olyankor
szeress,
mikor
rám
senki
se
vár
Csak
akkor
keress,
mikor
őszbe
fordul
a
nyár
S
ha
elhamvadnak
majd
regénybe
illő
éveink
Akkor,
ahogy
először,
úgy
ölelj
megint
Csak
egyszer
lássalak
még
Utána
elpárologhat
zsebemből
minden
aranyom
Mert
könnycseppekből
lett
végül
az
ágyam
Rongyos
zsebkendőkből
a
takaróm
Kinek
álcáztad
magad?
Túl
egyszerű
a
kérdés,
mégis
örök
talány
Oly
sok
év
lehámlott
homlokomról
Mire
megtanultam,
mi
az
igazi
magány
Olyankor
szeress,
mikor
rám
senki
se
vár
Csak
akkor
keress,
mikor
őszbe
fordul
a
nyár
S
ha
elhamvadnak
majd
regénybe
illő
éveink
Akkor,
ahogy
először,
úgy
ölelj
megint
Olyankor
szeress,
mikor
rám
senki
se
vár
Csak
akkor
keress,
mikor
őszbe
fordul
a
nyár
S
ha
elhamvadnak
majd
regénybe
illő
éveink
Akkor,
ahogy
először,
úgy
ölelj
megint
Olyankor
szeress,
mikor
rám
senki
se
vár
Csak
akkor
keress,
mikor
őszbe
fordul
a
nyár
S
ha
elhamvadnak
majd
regénybe
illő
éveink
Akkor,
ahogy
először,
úgy
szeress
megint
Внимание! Не стесняйтесь оставлять отзывы.