Текст песни Tul keson - Magna Cum Laude

Díszpompás koszorút
Kéne az arcomra tennem
Mert akkor vagyok szomorú
Mikor a legboldogabbnak kéne lennem

Hiszen gyermek van az ölemben
De egy fokkal öregebben rájöttem
Ha a Mindenható is velem van
Akkor vesztenivalóm is csak nekem van, mert

Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Próbáltam fennmaradni
De egy örvény magával rántott
Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Mögöttem álltál, de én
Megkerültem az egész világot érted

Mikor a versenyzők mellettem elhaladnak
Lábam a sík terepen is elbukott
Fölteszem olyankor a kérdést magamnak
Mit tudtál te, amit más sohasem tudott?

A bájos könnycseppjeidből
Azért hírmondónak még egy páran
Ahogy eleged lett mindenből
Sókristályok formájában itt maradtak nálam, mert

Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Próbáltam fennmaradni
De egy örvény magával rántott
Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Mögöttem álltál
De én megkerültem az egész világot érted

Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Próbáltam fennmaradni
De egy örvény magával rántott

Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Próbáltam fennmaradni
De egy örvény magával rántott
Túl későn láttam meg benned
Ami úgy hiányzott
Mögöttem álltál
De én megkerültem az egész világot érted