Текст песни Telik (PMXV Version) - Punnany Massif

Megkérnélek Istenem, hogy ne a szegény embert bántsd!
De mit tehetne ha előbb-utóbb úgyis eléri a kredit crunch!
Elküldik a cégtől, mondván, hogy nem költséghatékony,
Kritikus tömeggé duzzad az utcákon a sok hajlékony,
Étel helyett kapunk jogot tisztán, kiváltságként,
Álszent ígéretekkel vértezve bukik a szabadságkép,
Értékvesztve rohan a világ, gyengét a peremre taszít,
Mint az állatoknál, itt is az erősebb kutya!
Nem a földön járunk, réges-régen már a betonon,
Leaszfaltoztunk mindent, szinte magunktól, szabadon,
Nem vész el semmi, úgy mondják csak átalakul,
Ezáltal a kultúránk fogalmává is más vált alapul,
Ostoba celebvilág, színész meg bálvány imádat,
Bébi mindegy mit csinálsz, csak dobd ki azt a kis! (Ah!)
Nem számít ki látja, amíg tudom, gyorsba' letolom,
Amíg hat rajtam a mesterséges feromonom,
Előre droidok, mindennap harc, de nem a végső,
A boldogsághoz vezető úton sok akadály meg lépcső van!
Nem para, hogy égő, megteszed, amin a sorsod áll,
Csak taposs és lesz Lacoste meg buli lakosztály, fáj,
Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes,
Elmesélni már csak nagyapáink meséje képes,
Az biztos, hogy van, volt, lesz rossz és szép,
Valamint virágzik, elrohad, amit az idő széttép!
Széttép!
Zöld volt a mező, színes a rét, (Szíves!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét, (Szíves a rét!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező (mező) színes a rét, (Szíves a rét!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Ma már új vonatok robognak, igaz régi síneken,
A menetrendet, meg a trendet az internet keresi ki nekem!
Konzervatívan sikkesen, nincs rózsa meg már csipke sem,
Hisz egyik Grimm mese sem köszön vissza egyik rímbe' se,
Manapság nem olvasnak, behódolnak mindenféle vasnak,
Legyen az számító vagy szállító, számokban gazdag gép,
Ha kér a nép, hát adjatok neki a sok gyors étteremben,
Minden kanál után mintha hitel lenne benn az ételemben!
Változnak a korok, a világ kerek már a nőknek,
Technikával taktikáznak a szingli életművek,
Bezzeg régen még téma volt a sok csillag az égen,
Mára a romantika nem más, mint antik rom!
Aki idős az egyben öreg, meg is mozgatott minden követ,
Hisz aki egy bölcset nem követ, gyökerestül tépi ki a tövet!
A fiatal mérges, az öreg nyelve érdes,
Hisz a vén csak vénnyel képes élni, különben szétes'!
Úgy hozta a természet, ne csak félig nézd az egészet,
Más kor, más osztály, azt osszad, amit hoztál!
Zöld volt a mező, színes a rét (Szíves!)
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég (Fenn!)
Zöld volt a mező, színes a rét,
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét,
Ház ült a völgyben, és kék volt fenn az ég!
Zöld volt a mező, színes a rét,
Ház ült a völgyben,
És kék volt...
Oda fuhuhuhuhun!