Lyrics Felföldiné Estéje - Bródy János

A város szélén ott, ahol a vasút elköszön
Egy régi rozzant ház még mindig áll
A töltés oldalán inkább csak parlagfű terem
Virágok nem nyílnak ma már
Felföldiné nyugdíját a postás hozza el
De sajnos nem jön már több levél
New Yorkból, a fiától, ki messze vándorolt
De lelőtték szegényt, ki tudja mér'
A fényképeket nézi, New York városát
Aztán a síneket az ablakon át
És arra gondol, hogyan szabta el az életét
Ez az ígéretes szép új világ
És eljött hozzá egyszer két kedves fiatal
S a szebb jövőről mondtak új mesét
A kérdésekre válaszolt, úgy ahogyan kell
S egy íven aláírta a lánynevét
Csillag Hajnalkát a férje rég elhagyta már
A város széli házban egyedül él
Az évek elszálltak felette, mint egy régi dal
és új szerelmet többé nem remél
Egy este újra megnézi a newyorki képeket
és fáradtan a konyhaszékre ül
Mindent jól bezár, csak épp a gázt nem zárja el
S az idők tengerében elmerül