Lyrics Hold - Rizon

Az éjjel a magány a mellkasomra ült
Sok harag meg fájdalom bennem összegyűlt
De nem baj, ebből van erőm
Megint lila fény, lehúzott redőny
A szobámban, ahogy szokott is
Kedves volt hozzám, de lopott is
Belém látott, a holdam elvette
Azt hittem kölcsön, de vissza se tette
És most itt vagyok a vonzása nélkül
Rövidek a napok, hosszúak az évek
Nappal dühös vagyok, melegem van
Éjjel a jéggé fagyástól félek
Tudom más bolygót kell találnom
Ha így folytatom teljes végem lesz
Mikor a múltba nézek azt látom
Hogy befekszek az ágyba az ellenségemhez
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél
Az éjjel felemésztett a kozmosz
A bordáim között ősrobbanás, pont most
Mikor a legboldogabb lettem volna
De végül tudom, minden átfordul jóra
Mert a csillagok mindig velem vannak
Meghallgat egy nebula, nem beszélek falnak
És még így is sok sokszor minden befeketül
Folyton úgy érzem, pedig nem is vagyok egyedül
Bárcsak véget érne egyszer
Pár percet voltál itt borult is a rendszer
Már nem is hiszem el, hogy újra felépül
Nézd mivé lettem a hold fénye nélkül
Egy feketelyuk lettem, mi beszív mindent
Semmit nem becsülsz meg, pedig hittem
Hogy otthonod lehetek, de látom már
Hogy te sem vagy több egy átoknál
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél
Csúnyan itt hagytál
Nem kellesz már, csak a szívem fáj
Végünk van, elmentél
Erdőtűz a lelkemnél