paroles de chanson Tenger - Hosok

Hazudnék ha azt mondanám láttam már mindent
Amit akartam mert nem hajt a vágy rendben
Ígérem magamnak ígérem megteszek bármit
Hogy úgy menjek el egyszer hogy a történetem nem sántít
Események mint egy óceán hullámzó kedvvel
Bámulatos hogy mik zajlanak de ez a rendszer
Fegyverek és rózsák inkább az utóbbi
Porba tiport emberek helyett mindenki
Királyként és királynőként fájdalom nélkül
Ülni a parton csak ülni hogy végül
Jöjjön egy hajó amire felszáll a föld összes lénye
És egy újragondolt világba zárkózni miért ne?
Kérdezem én már most is ezt csinálom most is
Csak hallgatom a víz zúgását a köveket nézem
Ami egy tiszta szigetet most ki a sok mocsok alól
És tudom ha szeretnénk a tenger csak értünk dalol

Ember és ember halálos fegyver
Ha egymás ellen fordul egyszer
Ebben a világban talán már semmi nem lesz rendben
A vértől majd vörös színű lesz a tenger
A fodros hullámok csak robbannak a sziklákon
Ezek nem mások mint összetört szilánkok
Olyan színváltós ahogy földet ér egy csepp
Ez csak egyetlen egy de egyben a rengeteg
Tátongó habkutak égen úszó sirályok és vadludak
Ez farsang a hattyúknak
Itt van a fehér angyal ő fektet két vállra
A tű a vénádban elrepülsz Ádámmal és Évával
Vele álmodtam tegnap éjjel és ő eljött értem
Fülembe súgta hogy nem kell többé félnem
Mert történjen bármi ő vár rám valahol
És hallgasd hogy a tenger most csak értünk dalol

Gyere lassuljunk le egész életünk egy csatatér
Hova mindenki ki elindul de nem lesz aki haza tér mert
Az egész nem ér semmit ha nem hagyjuk hogy a pillanat
Legyen az érték a fénykép a múltból ami megmarad
Tudod a siker annyi ha majd nem leszel
S az utódok a te nevedből fognak tüzet rakni
Mindig lesz náluk egy ág a történelmedből született fából
Hogy örökké tartson a láng
Mi ellen áll a parti szélnek is értik a vének is
Mint én hogy a rege akkor szép ha a szék amiből
Mesélik a hullámok zajával együtt ring
Míg beszélő és története egymás körül kering
De mi lassuljunk le hisz egész életünk egy csatatér
Most ne küzdjünk a szavakért figyeld ahogy a nóta
Akár egy anekdota a szívünkbe hatol
S érezd hogy a tenger most csak értünk dalol

Valahol kell lennie egy helynek
Ahol a magamfajta hétköznapi emberek is nyugalomra lelnek
Ahogy a hullámokra fekszem érzem át közel járok
Ahogy simogat a napfény a sok illat a virágok
Itt béke honol nincs jobb meg bal nincs ki megosszon
Ma letettem a kardom inkább elnyúlok a parton
Az árnyék bújtat el takar vég mint egy jó barát
A madarak a fák a szél lobogtatja a vitorlát
A hajóm suhan tova szeljük át a finom habokat
Varázslat a nyílt vízen még mennyi csodát tartogat
Megnyugvás a lelkemnek idill most az élet
Mivel ismerem a rosszat tudom becsülni a szépet
Találd meg te is a belső harmónia titka
A hétköznapok sodrása a természethez vissza
Van kiút tudom létezik valahol
A tenger ma érted és értünk is dalol