paroles de chanson Impulzus - Rizon

Bújj bele a bőrömbe, rád húzom ezt a gúnyát
Éld le életem, hogy érezd a dolgok súlyát
Indulj el egyedül, ahogyan azt Én tettem
Úgy köpködd a váramat, hogy egyedül építettem
Ebben a világban már csak sötét napok vannak
Elszánt acél emberek a cél előtt megtorpannak
Férgeket hívunk barátnak, akik az embert mindig elhordják
Nem érzik tettük súlyát, mikor a gyilkosok a vért mossák
Mindennapos a bűn, és elítélnek mindenkit
Megfakult a világ, kereszt van, de nincsen hit
Megszokott a probléma, hogy mi a baj nem kérdeznek
És a jó emberek is letérdelnek a pénzhegynek
Ha tehetem a dolgom, úgy szállok mint egy madár
Ha papír és toll van a kezemben, nem létezik határ
Leírok még pár sort leszarom, hogy már éjfél
Gazdag vagyok, van valamim, amit nem vehetsz meg pénzér'
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt
Voltam már hal méreggel teli folyóban
Most az egekig szállok, mert Én megéltem a nyomorban
Voltam már könnycsepp az ördög szemében a pokolban
És most boldogság vagyok egy vérig sértett lotyóban
Lelkem világában néha viharosak a tengerek
Az életem egy háború, a szavak a fegyverek
Születésemkor sírtam és mosolyogtak az emberek
De ha itt az idő zokognak, mert tudják jól hogy elmegyek
Csak percekért könyörgök, de tovább száll a szökevény idő
Eltörném a szárnyát, maradjon ez a kis adag remény
Miből táplálkoztam, hogy maradjak itt, hogy maradjak az, aki régen voltam
A gyerek, aki egyedül, mégis vígan játszogatott a porban
Tudod nekem az álmomból ez lett az életem
Álmodtam a dalokról, most az álmaimat élhetem
A kezdetektől tudom, hogy nekem ez a végzetem
Ezért megyek a világ ellen és a zene fogja a két kezem
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt
Azt érzem fehér holló vagyok egy fekete világban
Az taszít el magától, akire mindig vigyáztam
Gyűlik bennem a gyűlölet, felfal az ideg, a stressz
Mert van akinek a belső fontos és van olyan, akinek a cash
Melengeti a szívem, hogy jönni fog még száz dalom
Ha a tested fázik segítek, és a lelkem rád adom
Ha a felszínes világ mezején az ember szív mélyére ások
Mindenhol erőltetett mosolyt és nem boldogságot látok
Ha egy viharos nap végén csendesen eljön az alkonyat
Arany felhőkből ezüst eső mossa rozsdás vas arcomat
Mindenem megvan, mégis elvették mindenem
Nem érdekel semmi már, csak hogy a zene itt legyen
Mindenem megvan, mégis elvették mindenem
Nem érdekel semmi már, csak hogy a zene itt legyen
Csak hogy a zene itt legyen
Mert ez az egyetlen kincs nekem
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt
Egy adag impulzus összegyűlt, írom ezt a dalt
A lelkem papírja összegyűrt, de a szívem hajt
Véres tollammal írok, ez az, ami éltet engem
Ezzel küzdök a világ ellen, mert megtalálja a bajt