Текст песни Utolsó percig - Kárpátia

Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!
A fákból lehullott minden levél,
A darvak keletnek szállnak.
Hideg az éjszaka, tombol a szél,
Az ágyúk sorfalat állnak.
Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!
A távolban kondul egy öreg harang,
Hosszúra nyúlnak az árnyak.
Keresztet vetek és elindulok,
Háborúban nincs vasárnap!
Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!
Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!
A lövészárokba nem jut le fény,
Harcigáz marja a számat.
Szuronyt szegezz és rohamra fel,
Vér festi most át a tájat.
Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!
Szögesdrót tépi kopott ruhám,
Kúszom a mocsokban, sárban.
Zsebemben gyűrött fénykép lapul,
Értük kell, végig csináljam!
Utolsó percig tartjuk magunkat,
Amíg visz lábunk, megyünk tovább.
S ha majd a zászlónk kihull kezünkből,
Vedd fel, s te vidd tovább!