Текст песни Gesztenye - Magna Cum Laude

Diák lehettél még, mikor mondtad
Nem ereszted a tavaszt
De győzött az ősz
Mégis az a legszebb
Mert a szűz hónak látszó avarba
Oly bátran zuhantál
S megláttál, ahogy kikandikáltam

Csak egy gesztenye voltam
Ki lehullott eléd
Hiába mondtam, ne végy fel
Tövist szúrok beléd

Hiába voltam csak a termés
Hiába szívtelen
Szúrni is hiába tudtam
Ha nekem fájt mindenem
Mondtam, finoman csomagolj ki
De te a földhöz vágtál
Túl éretlen lehettem még
Mikor rám találtál

Csak egy gesztenye voltam
Ki lehullott eléd
Hiába mondtam, ne végy fel
Tövist szúrok beléd

Meseszerű őszben
Mesélni visszavárlak
Hol tüskéim helyett
Bársonyos ősz hajszálak
Üzenik majd ott is
A sétányba tiporva:
Ezt a burkot rólam letéphetted volna

Csak egy gesztenye voltam
Ki lehullott eléd
Hiába mondtam, ne végy fel
Tövist szúrok beléd

Csak egy gesztenye voltam
Ki lehullott eléd
Hiába mondtam, ne végy fel
Tövist szúrok beléd