Текст песни Fájdalom G. - Nomad

Végre letérdelek és úgy mondom el
Valami rossz az egésszel
Darázs a mézben, méreg a vérben
Mindenhol a mocskot érzem

Ez a fájdalom generátor
Amely nem áll már le magától
Bekapcsolva és rám akasztva
Feltekerve a maximumra

Vízből majd kérsz
Akiktől még félsz
örvénylő fény az ég és közted
Elvakít és felöltöztet

Megint hallom, nem fogadom el
Megint hallom, mégsem érdekel
Megint hallom tőled ami kell
Ez az a perc, ami nem enged el

Össze forrt a test a lélekkel
Együtt a halál az élettel
A múlt tündöklő kora
így lett a semmiből soha

Láthatatlan, csendben járó
Arctalan örökké fájó
A pillanat, ami él
Elfúj, mint pókhálót a szél

Vízből majd kérsz
Akiktől még félsz
örvénylő fény az ég és közted
Elvakít és felöltöztet

Megint hallom, nem fogadom el
Megint hallom, mégsem érdekel
Megint hallom tőled ami kell
Ez az a perc, ami nem enged el

Vízből majd kérsz
Akiktől még félsz
örvénylő fény az ég és közted
Elvakít és felöltöztet

Megint hallom, nem fogadom el
Megint hallom, mégsem érdekel
Megint hallom tőled ami kell
Ez az a perc, ami nem enged el