Текст песни Távolról Domb - Radio Edit - OHNODY

Távolról domb vagyok, közelről tömegsír
A lemenő nap narancsát érző sötétben múló szín

Üres peronon állok, én vagyok az egyetlen
Aki olyan vonatra vár, ami még nem indult el
Az ég felé kiáltom az összes bűnömet
Hátamra húzom azokat is, amiket rólad vettem le.

Önámítás te önző ku-
Olyan kulcsról hisszük el
Hogy a láncokat leoldja,
Ami a szabadságot börtönzi be.
Mennyi hazugságot suttogsz még
Hogy megnyugtasd magad?
Ne félj, ügyes voltál!
Bátran vonzod a bukásodat.

Távolról domb vagyok, közelről tömegsír
A lemenő nap narancsát érző sötétben múló szín
A holnaptól rettegő tegnapi szellemkép
Tedd a szívedre két kezed, úgy mondd, hogy sosem szerettél

Üres utcákat járok, én vagyok az egyetlen
Aki olyan jövőbe lát, amit még nem ismer fel
A pokolba kívánom az összes bűnömet
Ledobom hátamról azokat is, amiknek rajtam nincs már hely.

Távolról domb vagyok, közelről tömegsír
A lemenő nap narancsát érző sötétben múló szín
A holnaptól rettegő tegnapi szellemkép
Tedd a szívedre két kezed, úgy mondd, hogy sosem szerettél

Úgy mondd, hogy sosem szerettél