Текст песни hold22 - PeTrEmOuSe

Keringek a Föld körül
Magányosan egyedül
Legbelül azt érzem, hogy a testem lassan elmerül
A fekete világban
Hiába kiáltok
Nem láttok mást
Csak csodálkoztok azon, amit láttok

Szétvágod az ereket mert tumblr-ön ezt látod
És csodálkoztok, hogy miért utálom ezt a világot
Tudatlanul születni és tudatlanul halni
Az egyetlen mód arra, hogy boldogan tudjál élni

A reményvesztett emberek mind dobják el a terveket
Miután bevettek egy bogyót másvilágra eveznek
Lebegnek és eltűnnek, de nem érdekli őket
Miután megunták ezt, saját koponyába lőnek

Én is tudtam szeretni, elengedni már nem nagyon
A lábnyomom minden ismeretlen járaton ott hagyom
Keresem, hogy ki vagyok, hogy mi rejlik a testben
Még nem találtam, de ha megvan, leírom egy versben

Egyszer estem csak el, de én akkor se álltam fel
Egy feltáratlan titok vagyok, nem akarom, hogy elfelejts
Fedezd fel a szörnyeteget, ami bennem rejlik
Tanulmányozd a szemem, hiszen valóságot ferdít

El kell innen menekülni tőled nagyon messze
Hagyjad, hogy lecsússzak, hagyjad, hogy elvesszek
Nem akarok itt élni, minden nap csak félni
Pánikolni, szorongani, kínok közt meghalni