Текст песни Csigákat Gyűjtöttünk - FankaDeli
Benéztem
a
csalit,
de
lemászok
a
horogról,
Andi
mosolyog
a
macskám
csak
dorombol,
A
fiam
integet,
vigyorog
a
világra,
Fancsali
fapofád
nem
az
ő
hibája,
Az
ember
szomorú,
nem
örül
magának,
Se
a
táncodnak,
sem
a
dalának,
Inkább
találnak
valami
háborút,
Ahogyan
mondtam
ez
nehéz
vándorút,
Az
ember
nem
tanul,
szédül
a
homályba,
Egyik
putriba
a
másik
Hodályba,
Mégis
mindegyik
álomban
él,
Hol
a
múlt
réme
bántja
a
jövőtől
fél,
Mert
az
ember
nem
érti
meg
mi
az
az
ember,
Inkább
ordibál,
bosszút
tervel,
Nem
is
csodálom
azt
amit
csináltok,
Atommal
elpusztítjátok
a
világot,
Saját
lányotok
szoknyája
izgat,
Ez
a
kis
kokain
majd
azt
hiszed
ízt
ad?
Szürke
napodnak,
fekete
hetednek,
Ecsettel
rontasz
egy
üres
keretnek,
Céloknak
élsz
amiket
célok
követnek,
Valóban
örjítő
leszel
majd
öregnek,
Karodra
láncod
vágyaid
verték,
Te
kérted
őket
nem
maguktól
merték,
Hiába
izzadsz
már
ha
belül
fázol,
Ismerem
jellemed
mindig
pofázol,
De
megteszed
holnap
is,
menekülsz
magadtól,
Minden
reggel
merítesz
a
haragból.
Refrén
A
szikra
bennem
mára
már
vulkán,
Dalba
írnám
ha
én
azt
tudnám,
De
van
ám
amit
nem
lehet
szavakkal,
Táncolj
felhőkkel
énekelj
tavakkal.
A
szikra
bennem
mára
már
vulkán,
Dalba
írnám
ha
én
azt
tudnám,
De
van
ám
amit
nem
lehet
szavakkal,
Táncolj
felhőkkel
énekelj
tavakkal.
Sokat
kell
tanulnod
ahhoz
hogy
tudhasd,
Ha
semmit
nem
tudsz
még
az
utat
ne
mutasd,
Így
sokan
eltévedtek
mélyen
a
lápba,
Hiába
a
család
a
lelked
az
árva,
Egyedül
jöttünk
és
egyedül
mész
tovább,
Nyisd
ki
a
szemed
lásd
a
valódi
iskolád,
Engem
nem
zavarna
bármennyit
szívnak,
Ha
negyedét
vágnák
annak
mint
2Pac,
A
másik
sem
okosabb
berúgva
ordibál,
Szerinted
több
esze
volna
egy
zokninál,
Az
egod
főnök,
lelked
rabszolga,
És
amilyen
birkák
ehhez
még
tapsolnak,
Ellenségem
amíg
élek
keresem,
Mert
ő
nyitja
ki
egyre
nagyobbra
a
szemem,
Hogy
benne
lássam
meg
valódi
énemet,
Koldus
mivoltom
ahogy
itt
kéreget,
Ezerszer
születtem,
mégse
tanultam,
Kényelmes
nyugágyban
én
is
megvakultam,
De
ennek
vége
most,
aludtam
eleget,
Megnézem
magam
ha
már
ember
lehetek.
Refrén
A
szikra
bennem
mára
már
vulkán,
Dalba
írnám
ha
én
azt
tudnám,
De
van
ám
amit
nem
lehet
szavakkal,
Táncolj
felhőkkel
énekelj
tavakkal.
A
szikra
bennem
mára
már
vulkán,
Dalba
írnám
ha
én
azt
tudnám,
De
van
ám
amit
nem
lehet
szavakkal,
Táncolj
felhőkkel
énekelj
tavakkal.
A
legnagyobb
bajod
valójában
én
vagyok,
Akkor
nézz
tükörbe
majd
hogyha
meghalok,
Nem
lehet
igazam
míg
élet
van
bennem,
Majd
akkor
szeretsz
ha
már
elszállt
a
lelkem,
A
szabadság
számodra
tömör
vaskorlát,
Azt
érted
alatta
ahogy
egy
kor
lát,
Kaptunk
neveket
meg
osztályfőnököt,
Vizsgákat,
célokat
mind
belénk
költözött,
Dugig
a
padlás,
a
pince,
a
szoba,
Üdvözöllek
ez
a
sötétség
kora,
Azt
mondták
tanulj,
fejlődj
és
változz
meg,
Ahol
a
jólét
ott
az
Ördög
házhoz
megy,
Őseink
tudták,
nem
mindent
látunk,
Csak
érezni
tudjuk
a
teljes
világunk,
Én
azt
mondom
én,
te
azt
mondod
Feri,
De
a
valóságot
bizony
egyik
sem
fedi,
Akár
a
fűszálak,
akár
a
levelek,
Pontosan
ugyanúgy
vannak
a
gyerekek,
Felelősség
helyett
megváltóra
vártatok,
És
közben
emberből
állattá
váltatok.
Őseink
tudták,
nem
mindent
látunk,
Csak
érezni
tudjuk
a
teljes
világunk,
Én
azt
mondom
én,
te
azt
mondod
Feri,
De
a
valóságot
bizony
egyik
sem
fedi,
Ellenségem
amíg
élek
keresem,
Mert
ő
nyitja
ki
egyre
nagyobbra
a
szemem.
1 Légy Bátor
2 Disznók Elé Gyöngyöt
3 A Szivárvány Végén
4 Itt Benn
5 Családfa
6 Szappanbuborék
7 Élj Úgy
8 Pont Szemben
9 Gyermek
10 Nem Rettent
11 Ne Cseszd El
12 Csigákat Gyűjtöttünk
13 Én Voltam
14 Ott Találsz
15 Ne Feledd
16 Azért Mesélek
17 A Szívem Kamasz
Внимание! Не стесняйтесь оставлять отзывы.