Текст песни Szózat - Kárpátia
Hazádnak
rendületlenûl
Légy
híve,
oh
magyar,
Bölcsõd
az
's
majdan
sírod
is,
Melly
ápol
's
eltakar.
A'
nagy
világon
e'
kivûl
Nincsen
számodra
hely,
Áldjon
vagy
verjen
sors'
keze,
Itt
élned,
élned'
halnod
kell.
Ez
a'
föld,
mellyen
annyiszor
Apáid'
vére
folyt;
Ez,
mellyhez
minden
szent
nevet
Egy
ezredév
csatolt.
Itt
küzdtenek
honért
a'
hõs
Árpádnak
hadai,
Itt
törtek
össze
rabigát
Hunyadnak
karjai.
Szabadság!
Itten
hordozák
Véres
zászlóidat,
'S
elhulltanak
legjobbjaink
A'
hosszu
harcz
alatt.
És
annyi
balszerencse
közt,
Olly
sok
viszály
után,
Megfogyva
bár,
de
törve
nem,
Él
nemzet
e'
hazán
'S
népek'
hazája,
nagy
világ!
Hozzád
bátran
kiált:
"Egy
ezred
évi
szenvedés
Kér
éltet
vagy
halált!"
Az
nem
lehet,
hogy
annyi
szív
Hiába
onta
vért,
'S
keservben
annyi
hû
kebel
Szakadt
meg
a'
honért.
Az
nem
lehet,
hogy
ész,
erõ,
És
olly
szent
akarat
Hiába
sorvadozzanak
Egy
átoksúly
alatt.
Még
jõni
kell,
még
jõni
fog
Egy
jobb
kor,
melly
után
Buzgó
imádság
epedez
Száz
ezrek'
ajakán.
Vagy
jõni
fog,
ha
jõni
kell,
A'
nagyszerû
halál,
Hol
a'
temetkezés
fölött
Egy
ország
vérben
áll.
'S
a'
sírt,
hol
nemzet
sülyed
el,
Népek
veszik
körûl,
'S
az
ember'
millióinak
Szemében
gyászköny
ül.
Légy
híve
rendületlenûl
Hazádnak,
oh
magyar,
Ez
éltetõd
's
ha
elbukál,
Hantjával
ez
takar.
A'
nagy
világon
e'
kivûl
Nincsen
számodra
hely;
Áldjon
vagy
verjen
sors'
keze,
Itt
élned,
halnod
kell.
Внимание! Не стесняйтесь оставлять отзывы.