Текст песни kókusz - gyuris

Egyszer eljön a nap hogy hátradőlök egy hintaszékben a stégről
Nézem ahogy akik mindent láttak büszkén visszanéznek az égről
Valaki nem érti miért így csinálom, valaki más nem érti hogy miért úgy
De engem az se zavar hogy ha vért hugyozok mindig menni kell mint a gép
Úgy még nem tartok én se max félúton
De már megvan az arany középút
Tudod elkerülhetetlen 4:20 kor hogy a spanom hatalmas c-t húz
Szívod a kókuszt hókusz pókusz
Egyből vissza jött a fókusz
Gyuben egy költő filozófus
Te csak a nutom eszed mint egy mókus

Itt van egy L, tedd el lúzer
Fejem felett tető tetőmön shooter
Itt van a csikked húzd
Na ne húzd fel itt van egy csík de ne húzd fel húzd el
Testemen minden seb még fáj mint a kurva élet, de már nem számít
Tudnom kell mi a perfect timing
Veszek egy órát fill with diamond
Mindent megad nekem ez a világ amit kell, pedig tudja nem kértem
Itt van velem ez a lány és a pizsamáját húzza fel éppen
Túl nagy nekem ez az ár ami igazán kell az egy útra egy képben
Talál ide hozzám de ha nem is igazán én azt is megértem
Vágom minden kurva jól én nem kételkedem ebben a tényben
Épp a Bánki-tóba lógatom a lábam, kerek segget a stégen
Egy kicsikét bánkódom mert leeresztettem a stage-m
De majd a fa házikóba ráiszom elengedtem a gyerek bennem az még nem
Ezt most azokért öntöm ki akik már nincsenek itt

Egyszer eljön a nap hogy hátradőlök egy hintaszékben a stégről
Nézem ahogy akik mindent láttak büszkén visszanéznek az égről
Valaki nem érti miért így csinálom, valaki más nem érti hogy miért úgy
De engem az se zavar hogy ha vért hugyozok mindig menni kell mint a gép
Úgy még nem tartok én se max félúton
De már megvan az arany középút
Tudod elkerülhetetlen 4:20 kor hogy a spanom hatalmas c-t húz
Szívod a kókuszt hókusz pókusz
Egyből vissza jött a fókusz
Gyuben egy költő filozófus
És te csak a nutom eszed mint egy mókus