paroles de chanson Ne Sírj Utánam - Children of Distance

Gyere, gyere, nézz ide, beengedlek a világomba,
Olyan helyre vezetlek, ahol még nem jártál soha.
Olyan helyet mutatok, ahol kívülről azt látod
Mindig ilyen tiszta marad, akárhogy is használod.
Kívülről minden csodás, ez belülről rohad el,
Kiábrándulsz majd, ha többet tudsz, mint amit rólam kell.
Gondom ontom monoton, folyton mondom konokon,
Folyton sokkol modorom, a sok rossz dolgot sorolom.
Okolom a sorsom, pedig én vagyok a gyáva lélek,
Elméletben felnőttem, de még mindig anyával élek.
Okolom a szerelmet, ami mennyekbe emel,
Terelem, mert türelem az nincs, a szívemnek teher.
Szeretlek és szeretlek. Ugyanaz, de mégis más.
Ha nem szívből érzem, attól miért lennék gén hibás?
Nem tagadom: imádom, ha a lányok velem kedvesek,
Ez itt az én világom, te meg lehet nem ezt kerested.

Refrén (Horus)
Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam

Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam

Utánam már nem sírhatsz, a könnycseppekért kár lenne,
Az összes sorom őszinte, ne érezd magad átverve.
A világom egyszerű, én ennyivel is beérem,
Ezért látok mindent feketén és fehéren,
Ha belém látnál, értenéd, miért nincsen átmenet,
Döntés nélkül mindenkit, és magadat is átvered.
Illúzió minden, csak egy léggömb az életed,
A felelősség nehéz béklyó, nem számolja az éveket,
20 év után ugyanúgy menthet meg a gyávaságod,
Most először a döntésben nem kell már másra várnod.
Régen én is más voltam, talán nem is emlékszem,

Megmenteném magam, de szerintem már elkéstem.
Hol van az út vissza hozzám, hol találom magamat?
A régi énem visszahúz, az újban több az akarat.

Mégis fájt amikor ezt írtam, feketén és fehéren,
Neked könnyű döntés volt, én már ezzel is beérem.

Refrén (Horus)
Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam

Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam

Tudom fogalmad nincs róla, hogy miken megyek át,
Te csak a fényt látod, de leszarod, hogy mi az ami bánt.
Én meg hülye fejjel nézem, ahogy elemészt a reggel,
Bele sem gondolok, hogy néztem ki az éjjel csupasz seggel.
Pár soron keresztül engedlek közel magamhoz,
Bár tudom úgyis ellenem használod, nem a falakhoz.
Éjjel és nappal, hol a határ? Nem látom már,
Az ágyban szorongok, másnak meg gyengéd álom jár.
Te rendszer szerint élsz én nyugtatóval alszom el,
És sötétségbe burkolózva takarom az arcom el.
A családoddal töltöd az időt én meg egy autóban,
Én áldozok miközben te megfetrengsz a narkóban.
Idegbeteg vagyok folyton ezen kattog mindenki,
De hányszor kérdeztétek, hogy segíthetnétek innen ki???
Mindenkit csak a felszín vakít el de hidd el,
Amit hallasz, nem megjátszott, csupán csak inger.

Refrén 2x (Horus)
Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam

Néha menni vágyom, meg tenném, ha tudnám
De miért nem látom a fényt a kapuknál?
Ha nem hiányzom, ne sírj utánam
Ha nem én hibáztam, mégis csak én bántam